Haragszik a világ... Düh és fájdalom... Mérhetetlen szélsőségek - fényűzők és nincstelenek.
Mi a fene baja van ma a világnak? Mi baja önmagával és mindenkivel? Egyáltalán kivel van baj?
Persze, megint a bankok. Ez így fals. A bank az csak egy szereplő, nem is, egy végtag. A monetáris impérium alkatrésze. Mint az elektronikus médiában a tv-csatorna. Van, aki ezt, mások azt szeretik jobban, de a legtöbbnek sikerül olyan profilt kialakítania, amitől kialakul a "közönsége".
Nem jó ez a példa. Ha nem akarok televíziót nézni, akár hetekig, évekig el tudom kerülni. Persze bevillan egyszer-egyszer, a műszaki üzlet tv-részlegében, mint a bank reklámja a ház falán.
Szóval rossz a példa. A tv-t kihagyhatom az életemből. Szándékosan. Bármikor, bármeddig. A bankokkal ezt megtehetem? A pénzvilággal megtehetem? Végül is meg, de az egy minőségileg eléggé romlott állapot, és magamtól bizonyosan nem választanám az aluljáróban létezés, hajléktalanszállón folytatható küzdelem "örömeit".
Ha huszadik-huszonegyedik századi értelemben normális életet akarok élni, nem tudom, nem lehet megkerülni a pénzvilággal fenntartandó kapcsolatot. Ahogyan a víz, a gáz, a villany be van vezetve a lakásba, amiként a csatorna elvezeti a feleslegemet, s ugyanezt megteszi a szemétszállító is, nem lehetek meg a létfenntartás minden elemét közvetetten biztosító váltóközeg és az azt kezelő intézményrendszer nélkül.
A történelem során a cserekereskedelem akként alakult át, hogy a kereskedelem csereeszköze gyakorlatilag minden téren a pénz lett, s még az elébb sorolt közszolgáltatásokat is ezzel az csereeszközzel érjük el. A Matériában lényegében semmi nem előrébb való a pénznél! (Félreérteni és félremagyarázni ne tessék!) A linken merengve fellelhető néhány alkalmas összefüggés, és érdekes párhuzam. Eléggé felületesen olvasva például odáig is eljuthat az egyszeri ember, hogy az amúgy érthetően közérdekből kényszerfogyasztói léte (pl. az ivóvíz, csatorna, szemétszállítás esete) a pénzszolgáltatás terén is létező értelmet nyer.
Hogy lehet akkor, hogy a pénzügyi szolgáltatás nem közüzemi szolgáltatás?
Hogyan lehetséges az, hogy milliók, sőt milliárdnyiak kizárólagos cserealapját a személyes haszonelveket szűk tulajdonosi körben szem előtt tartó, a fair play íratlan, de az érvényes törvények írott szabályait is rendre kijátszó társaságokra bízzuk ma is?
Nem a magántulajdon és nem a bank intézménye ellen szólok. Egyszerűen a mindenek felett elhatalmasodó, számos elemében szerencsejátékká aljasuló pénzpiac szemérmetlensége zavar.
Szóval, inkább a lényeget tessék érteni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lefejeljük Európát 2011.10.22. 11:08:24
wattafilling 2011.10.22. 12:38:19
lefejeljük Európát 2011.10.22. 13:12:01
Tudod, a bankok, a volt szocializmus óta kurtán-furcsán magáncégekké váltak. A péz-technikai szolgáltatásuk ehető, ám a hitelezéssel mintha probléma lenne. Miért is? Amennyiben én, a saját pénzemből adok kölcsön valakinek és ő nem fizet, én vagyok vesztes pozícióban. Ameddig a törvényeink az albérlőt védik, a felhalmozott milliós közüzemi tartozások és lakbér-hátrány ellenére is óriási a baj. Amíg a bérleménybe kiadott saját tulajdonomba, ahol tartósan nem fizetnek és lelakják nem mehetek be....., háát. A kamatokba be kell kalkulálni ezt a veszteséget is. (A makró-gazdasági és külgazdasági tényezőket bizti ismered.)
A bankok a kamatokra kihelyezett pénzeken keres. Aki hitelt vesz fel annak tisztában kell lennie azzal, hogy azokat illik visszafizetni. Amennyiben nem okosan fekteti be, tönkre megy. Az országunk ugyanitt álldogál. Amennyiben nem gazdasági, pénzügyi hasznot termelő, vagy az azt elősegítő infrastruktúrába fektetjük be, bajok jönnek százával. Szidhatjuk azt, aki kölcsön adott, hiszen ezzel el lehet nyomni a bűntudatot (ha van). Ezért nem tanácsolom senkinek, ha csak nem prostitúcióból él, hogy mellfelvarrásra hitelt vegyen fel.:)
Arra kell ujjal mutogatni, aki nem képes felismerni, hogy minden erőt és energiát az értékteremtésbe kell befektetni. Aki nem tudja kiválasztani a főcsapás irányokat, aki képtelen analizálni és elemezni. Az én szememben ő a főbűnös. Ebbe bele tartozik az is, hogy az államadósság másodlagos, az okosan felhasznált pénz profitot termelhet úgy, hogy abból játszva visszafizethető a hitel és kamatai, a maradék pedig visszaforgatható a gazdaságba. Nem nagy ügy, az egyszerű vállalkozások is így élnek.
wattafilling 2011.10.22. 14:27:44
Közművek is képesek lehetnének korrektül működni többé-kevésbé piaci alapon. Az pedig semmiképpen sem egészséges jelenség, ha egy gazdasági-politikai bárkinek a bármilyen szellentése nyomán milliók betétei olvadnak, vagy hitelei drágulnak (még, ha jobbára átmenetileg is), országok valutája értékelődik ide-oda. Nekem leginkább ez a fele nem tetszik a dolognak. De nyilván a leegyszerűsítő és szakmaiatlan hozzáállásom miatt.