Beálljak a trendbe, hogy a választás eredményének tükrében szapuljam mindazt, ami van?
Eddig megálltam, bár halovány igény munkált bennem ebben az irányban. Most is csak magamnak írom le, bár a csekélynél is szerényebb látogatottságú, rég elhanyagolt blogjellegű felületen valójában bárki elérheti.

Nem voltam tüntetni. A kettőből egyszer sem. Volt tervben, de kibírtam, hogy nem mentem. Csak olvasgattam a cikkeket a beszédekről, a forgatagról.
Vegyesek az érzéseim. Nyilván nem töltött el mérhetetlen boldogsággal a választás eredménye, én is hajlottam korábban arra, hogy befogadjam a jóslatokat a kormányváltó hangulatról. Volt is bennem némi csalódottság, de végső soron olyan szörnyű nagy meglepetés mégsem ért. Régtől érezhető volt az ú.n. ellenzék képtelensége.
Most viszont azt látom, hogy nincs belátás. Nincs önkritika (az mondjuk, eddig sem nagyon volt). És nincsen elképzelés, koncepció, nincs terv. Mindez leginkább az eddig is parlamenti ellenzékre érvényes.

Van egymás kárhoztatása és szapulása az elmaradt összefogás miatt, árulással és kollaborációval való vádaskodás. Teljesen értelmetlen. Ezzel azokat a keveseket, akiket még meg is győzhettek volna, vagy akiket sikerült is átmenetileg, elvadítják önmaguktól.
Nem lesz ebből így az önkormányzati választásokra sem semmi, amit közösnek lehetne tekinteni. És lehet, hogy ebben a formában ez nem is baj...

Nehezen tudtam volna elképzelni a teljes, vagy majdnem teljes összefogást. Ha összejött volna és eredményes lett volna, az bizony komoly fejfájást okozott volna a politikusoknak. Azt értem, hogy a most érvényes, országgyűlési választást szabályozó törvény valami ilyesmire szorítja a szereplőket, ha a vélt erőviszonyokat tekintetbe veszem. De nehezen tudom elképzelni, hogy bármilyen fokú homogenitás megmaradt volna a siker után is. A pártpolitika egyszerűen nem erről szól.

A választásban az a lényeg, hogy a polgárok bizonyos időnként elmondják, hogy a politikai színtér játszói milyen arányban képviseljék a választói nézeteket. Vagyis, a pártok, nézeteik, programjaik, politikusaik megméretnek. Ennek alapján alakul ki egy arányos erősorrend a pártok között. Ha ez a mérlegelés elmarad, ugyan ki mondja meg, melyik szempont milyen arányban képviseli a választói akaratot?

A most érvényes választási törvénnyel éppen ez a baj. Nem engedi a valós arányokat tükröződni. Annak sem ad teret, hogy a pártok tisztában legyenek a saját, valós választói támogatottságukkal. Mert ez bizony most nem derült ki. Kivétel talán a Jobbik, amelyik párt többé-kevésbé kívül maradt az oda-vissza lépős-mondós meccsekből, ennél fogva nem állítva a szavazóit olyan választás elé, amelyet nem nagyon szívesen, sőt, kifejezetten rossz szájízzel tennének. Mint ahogy én magam sem tudtam volna jó szívvel választani, ha az összefogás során legjobb meggyőződésem ellenére kellett volna ikszelnem. Kénytelen lettem volna rontani. Mert én is igényelem, hogy azt választhassam, amit igazán szeretnék, legyen az rendesen megmérve, még akkor is, ha győzni nem fog. A saját véleményem elfogadhatóságát, elfogadottságát is mutatja egy arányos választási eredmény.

Ez az egész csak azért jutott eszembe, mert eltöprengtem azon, van-e értelme a mostani viszonyok között új választást követelnie a tüntetőknek, bárkinek. És azt hiszem, így nem igazán...
Abban már több fantáziát látnék, ha a pártok, a civilek azért fognának össze, hogy egy új, korrekt, arányos választási törvény tervezetet fogalmazzanak meg. Aztán, ha a kormányzó oldalról nincsen fogadókészség a javaslatra (pedig valószínűleg elég hosszú távon ez a most kormányon lévőknek is érdeke lenne), lehet demonstrációkkal, engedetlenséggel nyomatékosítani.

Persze újra kellene gondolni a médiakörnyezet állapotát, ha kell, a szabályozást is, különös tekintettel a közszolgálati média helyzetére.
És akkor majd jöhet az új választás is...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.